Ön mit tud az adattárolókról? (HDD, SSHD, SSD)
Sep 30, 2022
Írtunk már az LCD monitorokról, az asztali számítógépek és laptopok méretéről, az akkumulátor fontosságáról, de még több olyan téma van, ami fontos azok számára, akik tudatosan szeretnének számítógépet, laptopot vagy alkatrészt vásárolni, valamint karban is szeretnék tartani ezeket az eszközöket.
Éppen ezért és nem utolsó sorban a mostani írásunk a merevlemezekről, adattárolókról fog szólni.
Te hol tárolod az adataidat? Csak nem HDD-én vagy netán SSD-n?
Abban szerintem egyetértünk, hogy a merevlemez/adattároló az egyik legfontosabb egysége az asztali számítógépnek és a laptopnak, hiszen a telepített programokat tárolja, futtatja és az adatainkat is ezen tároljuk. Igaz, az adattárolásra már az úgynevezett felhő megoldás kezd elterjedni, de most erre nem térünk ki. Tehát, mint írtuk, a merevlemez/adattároló fontos, és annak tárhelyét szeretjük kitömni programokkal, dokumentumokkal, képekkel, zenékkel, filmekkel…
Foglalkoztál már a merevlemezed sebességével? Azzal, hogy mennyit fogyaszt? A te merevlemezed mennyire zajos és mekkora hőt termel? Elegendő méretű? Mikor fog meghibásodni?
Ezek a kérdések foglalkoztatják a felhasználókat, de attól még, hogy valakinek nem szakmája az informatika, jó, ha tájékozott. Te is lehetsz majdnem szaki ebben a témában, és tudatosan választhatod ki a legoptimálisabb merevlemezt magadnak.
Nézzünk egy kis infót, ami segíthet eligazodni a témában.
Mint a címből is kiderült, 3 fő típusa van az merevlemezeknek/adattárolóknak: HDD, SSHD és SSD.
Te tudod, mit jelentenek ezek az elnevezések? Nagyon röviden nézzük a legfontosabbakat!
HDD (Hard Disk Drive)
Ezzel biztos találkoztál már, a klasszikus nevén hívott merevlemez, azaz HDD már több mint 60 éves technológia, hiszen először az 1950-es évek végén az IBM gépeiben mutatkozott be. Ami nem azt jelenti, hogy nem fejlesztették, de a működésének alapelve ugyanaz maradt. A HDD mágneses elven tárolja az adatokat, egy lemezen, amit olvasófejekkel érnek el. Láttál már bakelit lemezt és lemezlejátszót? Na, ezt képzeld el sokkal kisebbe, annyi különbséggel, hogy írni is tudsz és nem végérvényesen karcolod bele az adatot a lemezbe. A kis és nagy flopi lemezek is a mágnesezést használták. Számtalan fém mechanikus alkatrészből épül fel a HDD, ebből adódóan nehéz is. Az adat keresés, olvasás és írási művelet lassú és a sok alkatrész miatt könnyen meghibásodhat. Viszont, mivel szinte mindegyik számítógépben és laptopban HDD merevlemez van, ezért nagyon elterjedt a felhasználása.
A HDD sebessége 5400, 7200, 10000 vagy 15000 rpm (fordulat/perc) lehet, egy általános felhasználónak már a 7200 rpm is elegendő, viszont ahhoz, hogy a rendszer gyors legyen, érdemes a legnagyobb sebességű HDD-t választani. Az átviteli sebesség növeléséért felelős gyorsítótárba (cache) gyűjti a merevlemez a kiírandó adatokat és mikor elegendő gyűlt össze, egyszerre kiírja a lemezre. A beolvasásnál egyszerre több adatot olvas be, mint amennyi kell, egy statisztikára építve, ezt hívjuk előre olvasásnak. A gyorsítótár mérete 16, 32, 64, 128 vagy 256 MiB-os szokott lenni, minél nagyobb a meghajtó mérete, annál nagyobb gyorsítótárat szoktak rakni.
A csatolófelülete is fejlődött az idők során, pontosan azért, hogy az adatátvitel stabil és biztonságos legyen, ma már több fajta létezik: ATA, SATA, SCSI, SAS, FC. (ezekre majd egy későbbi írásunkban kitérünk)
Milyen HDD-t, hol használnak?
Az 5400 rpm-es HDD általában kisméretben (2,5 col) kerül a piacra és laptopokba alkalmazzák alacsonyabb fogyasztása és elhanyagolható tömege miatt. A 7200 rpm-es HDD közepes méretben (3,5 col) gyártják és asztali számítógépekben használják. A 10000 rpm-es HDD ugyanúgy 3,5 colos, viszont leginkább SCSI vagy FC csatlakozót kap, valamint megbízhatósága és ára miatt, inkább nagy adatbiztonságot igénylő rendszerekben használják.
A későbbi merevlemez technológiákhoz képest még mindig a HDD rendelkezik a legnagyobb tárolókapacitással, ami a 40Gb-tól egészen a 8TB-ig terjed és verhetetlenül jó áron (kb. 12Ft/Gb) lehet megvásárolni.
A HDD-k nagy kapacitása miatt még sokáig a piacon maradnak, de a technológia fejlődésével már lassan, de biztosan kiváltja idővel az SSD.
SSD (Solid State Disk)
A jövő meghajtójának is olykor emlegetett SSD-k lassú kezdeti térhódítása mára már sokkal meggyőzőbb. Kezdetben kevés tárhellyel és nagyon magas árakkal került a piacra, de sokat fejlesztették és ma már találhatunk elegendő méretű SSD-ket is. Működési elve ugyanaz, mint azoknak a microSD kártyáknak, amelyeket a telefonunkba is szoktunk tenni, lényegében az adatokat NAND flash memóriában tárolja. Az SSD-k nem tartalmaznak mechanikus, mozgó alkatrészeket, amely jelentősen könnyebbé is teszi a meghajtót és meghibásodási aránya is nagyon alacsony. Sokkal alacsonyabb az SSD hőtermelése, mint a HDD-nek és kisebb méretű is.
Az SSD-k sebességéről szinte nincs is értelme beszélni, mert elképesztően gyors. Az adatátviteli sebesség a HDD-nél megszokott 200 MB/s helyett, akár 500 MB/s is lehet. Az újraírások száma viszont kevesebb a HDD-hez képest, hiszen míg egy HDD-nél a mechanikai elhasználódástól eltekintve, a lemezfelületre való írások száma gyakorlatilag korlátlan, úgy az SSD esetében, a NAND flash korlátos. Ugyan arra a memóriacellára csak pár százezerszer írhatunk, utána kifárad. Ugyan a SSD vezérlője ügyel arra, hogy a memóriacellák egyenletesen terhelődjenek. A kifáradás hirtelen történhet, ezért mindig ajánlott más adathordozóra biztonsági mentést készíteni. Amit érdemes kiemelni, hogy az SSD-t nem érdekli a töredezettség, így ki lehet kapcsolni ezt a szolgáltatást a Windowban, akkor ezzel tovább húzható az SSD élettartalma, illetve általános felhasználóként használjuk, akár 10 évig sem lesz gondunk vele.
Az SDD kapacitása egyre több, ahogy a technológiát fejlesztik, ma már xGB-tól egészen a xGB-ig terjed, az ára viszont még mindig magasnak mondható (149 Ft/Gb).
Felhasználási területe leginkább a laptopoknál tapasztalható, hiszen nagyon jól tűri a rázkódást, kevesebb hűtést igényel, alacsony energiafogyasztású és könnyebb, mint egy HDD.
SSHD (Solid State Hybrid Drive)
A gyártók nem hagyták, hogy a HDD és SSD előnyei és hátrányai nagyon megosszák a felhasználókat és mivel még mindig a HDD volt a meghatározó a piacon, ezért kifejlesztettek egy köztesnek nevezhető, de annál inkább meggyőzőbb meghajtó technikát, a SSHD-t. Ez a hibrid tároló lényegében egyesíti a HDD és az SSD összes jó tulajdonságát, rossz tulajdonságok nélkül – persze semmi sem lehet tökéletes.
Az SSHD lényegében egyesíti a lassú, nagy kapacitású, 2,5 colos HDD-t egy kis kapacitású, de szupergyors flash tárolóval. Ez a flash tároló tulajdonképpen a HDD-nél már korábban említett gyorsítótárként működik, annyi különbséggel, hogy a felhasználó által gyakran használt programokat tükrözi a flash tárolóba a HDD vezérlője, aminek elérése ez által nagyon gyorssá válik. Tehát azok a programok, így a rendszerindító programok is, amelyeket többször használsz, gyorsak lesznek.
Az SSHD tárolók kapacitása akár egy 1TB-os HDD-ből és egy 4-8 GB-os flash tárolóból is állhat, de ez ne tévesszen meg téged. Azok a tárolók, amelyek SSD+HDD jelöléssel vannak ellátva, hiszen ezek a meghajtók, 2 tárolóból állnak, amelyeket külön el tudunk érni. Arra számítani kell, hogy első használatra semmi különbséget nem lehet tapasztalni az SSHD és HDD között, de az SSHD elkezd tanulni, azaz ahogy elkezdjük használni a gépünket, úgy egyre gyakrabban fogunk ugyan olyan programokat elindítani, ami idővel tárolódni fog a flash tárolóban és gyorsabban fog futni.
Az SSHD ára nem sokkal több, mint a hagyományos HDD-é. Így bátran ki lehet jelenteni, hogy jobban megéri egy SSHD, mint egy HDD.
Felhasználási területe többnyire a laptopok, de az SSD egyre nagyobb térhódítása miatt, nemsokára ez a technológia, feledésbe fog merülni, hiszen ha majd lehet kapni 0,5 – 1 TB-os SSD-t, akkor mindenki SSD-t fog vásárolni.
Forrás: techkalauz.hu
Összefoglalva: mi az előnye és hátránya a HDD, SSHD, SSD tárolóknak?
HDD előnye: nagy kapacitás, szinte korlátlan írás/olvasás, olcsó
HDD hátránya: mechanikus, nem bírja a rázkódást, nem energiatakarékos, zajos, nehéz, melegszik
SSHD előnye: nagy kapacitás, szinte korlátlan írás/olvasás, aránylag olcsó, gyors
SSHD hátrány: mechanikus, kevésbé bírja a rázkódást, zajos, nehéz, kicsit melegszik
SSD előnye: rendkívül gyors, könnyű, nem melegszik, energiatakarékos, halk, bírja a rázkódást
SSD hátránya: kapacitás, drága
Forrás: techkalauz.hu
A tárolók technikai fejlődése nemsokára elérhetővé teszi a nagyobb kapacitású SDD-ket és akkor már nem fogunk az árával foglalkozni, hiszen a számtalan előnye kárpótolni fog minket. A jelenleg kapható 250Gb-os SDD egy általános felhasználónak bőven elegendő, de egy HDD mellé is tökéletesen megfelel.
Ha sok adatot tárolsz a laptopodon és nem elegendő a 250 GB-os SSD, de szeretnéd, hogy gyorsabb legyen a rendszered, akkor neked az SSHD is kiváló választás. Van helyed a számítógépben, hogy behelyezz még egy tárolót? Akkor a rendszernek elegendő (min. 80Gb) kapacitású SSD-vel is sokat javíthatsz a gyorsaságon.
